Holdvilágos éjszakán...

"Holdvilágos éjszakán Miről álmodik a lány? Hogy jön egy királyfi tán Hófehér paripán. Ez az álom oly mesés, Ám de jön az ébredés. A királyfi oly kevés És az hogy jön, tévedés. És mégis mily kicsi fellegek Úsznak az ég peremén. Míg őket nézni lehet, Örökéletű lesz a remény Meg a regény."

Nem sok...

Most tipikusan az a helyzet van, hogy lenne egy csomó dolgom, de nincs kedvem semmit se csinálni. Na meg így belegondolva, minden dolgom pénzköltéssel járna, még akkor is, ha muszáj - számlákat befizetni, kaját venni, stb. - viszont fogytán van a készlet. Na meg itt van még az is, hogy tényleg ideje a sulikezdés előtti nagytakarításnak, de csak halogatom és halogatom... De ma már nincs az a gusztustalan meleg, szóval ma neki kéne állni. Közben itt az a hátráltató tényező, hogy a kis porontyom beteg lett, itthon van, és állandóan kell neki valami. Jó, érthető, csak így nincs kedvem belekezdeni semmibe, na és őt sem szívesen rángatnám most sehova. Ja, és be kéne festeni a hajamat, mert hiába festettem be két hete, az első mosás után már egy csomót kopott a színe, mostanra meg már ocsmány az egész... Pedig nagyon tetszik ez a vörös, jól is áll, de valamiért a hajam nincs vele kibékülve. 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Üzemeltető: Blogger.