Ahogy észrevettem, a legtöbb gólyát két dolog érdekel, mielőtt először átlépi az egyetem kapuját:
1. Hogyan is zajlik a tanítás, mit kell csinálni, mi mit jelent?
2. Milyen lesz a társaság, mennyiben más, mint a középiskola volt, milyen bulik vannak, hogy lehet barátkozni?
Ebben a posztban az első kérdésre próbálok választ adni. Nem könnyű ezekről a dolgokról általánosságban írni, mert minden egyetem, minden kar, minden szak, sőt, minden évfolyam eltér valamennyire egymástól, vannak dolgok, amiket máshol máshogy hívnak, máshol kell intézni, máshogy működik, stb. De azért nagyjából hasonló dolgok vannak, és amúgy is, ami nagyon fontos, és nem lehet elégszer hangsúlyozni: az első órákon nagyon sok mindent el fognak mondani, amit tudni kell!
Az elmúlt időszakban a következő kérdésekkel találkoztam elég gyakran:
- Mennyire számít/tudják-e az egyetemen, hogy hány ponttal kerültem be?
Nem. Egyrészt ezt nem tudják, másrészt nem is számít. A lényeg az, hogy bent vagy, csak ez számít.
- Számít-e, hogy nem túl erős iskolából jöttem? Számít-e, hogy nem olyan suliba jártam, ahol már tanulhattam volna valamit, ami kapcsolódik a szakomhoz?
Ez sem számít. Az számít, hogy amit ott, az egyetemen meg kell tanulni, azt megtanuld. Tekintve, hogy bekerültél, rendelkezel az elvárható tudással. Persze mindig vannak olyanok, akik többet tudnak, mert esetleg már más szakon tanultak hasonlót, vagy dolgoztak is az adott szakmában, de most szükségük van az ezt igazoló végzettségre, vagy olyan középiskolából jöttek, ahol volt már szakmai tárgyuk, de ne felejtsd el, hogy te is azért jársz oda, hogy ezeket megtanuld. Ha valami nem tiszta, annak utána lehet nézni könyvtárban, interneten, és ha tényleg fontos neked, hogy jól teljesíts, te sem leszel hátrányban.
- Vajon lesznek olyan tanárok, akik direkt szívatnak, szemétkednek?
A tanárok általában azt sem tudják, hogy ki vagy. Igaz, olyannal is volt már dolgom, aki nagyjából 500 ember nevét tartotta fejben, mindenkit keresztnéven szólított, de nem azért, hogy jobban tudjon szemétkedni. Lesznek tanáraid, akiket szeretni fogsz, lesznek olyanok, akiket kevésbé, és persze mindenhol vannak olyan emberek, akikkel nehéz zöld ágra vergődni, de félni nem kell, ilyen emberekkel akkor is lesz dolgod, ha majd dolgozni kezdesz, sőt, egész életedben. Arra figyelj, hogy add meg a kellő tiszteletet a tanáraidnak, hiszen ők azért vannak ott, mert valamit tudnak, sőt, nagyon jól tudnak, te pedig azért vagy ott, hogy tanulj tőlük. Értékeld, hogy átadják a tudásukat. Vedd figyelembe, hogy nekik nem dolguk téged nevelni, nem pedagógusok, ők csak azért vannak ott, hogy elmondják neked azt, amit amit meg kell tanulnod. Tiszteld meg őket azzal, hogy nem beszélgetsz az órán, mert ők nincsenek arra rászorulva, hogy te bent ülj, neked fontos, hogy ott legyél. Ha meg nem az, viszont fontos beszélgetnivalód van, akkor ne menj be, vagy várd meg az óra végét, aligha lehet olyan fontos a közlendőd, amivel ne lehetne várni másfél órát. Mindezt a saját érdekedben tanácsolom neked, hiszen te ott már mint felnőtt ember leszel jelen, el is várják tőled, hogy úgy viselkedj, na és amivel tényleg ki lehet húzni a gyufát, az az, ha zavarod az előadást. Akik rendszeresen így viselkednek, azoknak előbb utóbb megjegyzik a nevét és az arcát, és ez ilyen esetben nem pozitívum. Inkább arról jegyezzenek meg a tanáraid, hogy odafigyelsz, jó kérdéseid vannak, amikből látszik, hogy érdekel a tananyag. De ezt majd úgyis meg fogod látni, vannak tanárok, akik értékelik, ha a hallgatók kérdeznek, más tanárok nem törekszenek rá, hogy interaktívabb legyen az óra, azt szeretik, ha mindenki csöndben figyel.
- Hogyan, mire jegyzeteljek?
Ahogyan és amire szeretnél. Javaslom, hogy az első héten még ne kezdj nagy vásárlásba, elég lesz egy füzetet bevinned, ami fontos, azt abba beleírod, utána majd jobban fogod látni, hogy mihez mi a praktikus neked. Van, hogy egyáltalán nem is kell jegyzetelni, mert a kivetített anyagot megkapják a hallgatók. Van, ahol ilyen nem áll rendelkezésre, vagy ettől függetlenül jól jön mellé a saját jegyzet.
A legjellemzőbb módszerek:
- Jegyzetelés füzetbe (a): Minden kurzushoz külön füzeted van, mint a középiskolában, minden nap azokat viszed magaddal, amik kellenek, és azokba írsz.
- Jegyzetelés füzetbe (b): Egyetlen füzetet használsz, azt viszed magaddal minden nap. Minden órán felírod a kurzus nevét, és a dátumot, aztán írod, amit kell. Az a és b verzió köztes állapota az osztott spirálfüzet, ahol igazából 4-5 füzet van egyben.
- Jegyzetelés lapokra: Sokan kedvelik ezt a módszert. Ilyenkor veszel egy csomag vonalas/kockás lefűzhető lapot, azokra jegyzetelsz órán, és amikor hazaérsz, szépen lefűzöd a megfelelő mappába őket. Nagy előnye, hogy könnyű betenni oldalakat akár a közepére is, egyszerű rendben tartani.
- Jegyzetelés elektronikusan: azaz laptop, netbook, stb. Aki tényleg gyorsan tud gépelni, annak jól jöhet, mert itt nincs olyan, hogy "csúnyán írtam" és olvashatatlan, könnyű javítani, könnyű betoldani, és nagyon könnyű a jegyzetet megosztani is másokkal. Ellenben nem praktikus, ha nem tudsz elég jól gépelni, vagy olyan kurzusokon, ahol sokszor kell ábrákat rajzolni. (megjegyz. 1.: én megoldottam már ezt is, igaz, nem egyetemi kurzuson, mivel gyorsabban gépelek, mint írok kézzel, a szöveget leírtam, egy kis noteszbe pedig rajzoltam, a jegyzetben jeleztem, hogy 1. ábra, 2. ábra, stb., a noteszben szintén beszámoztam a rajzokat. megjegyz. 2.: valószínűleg egy kicsit elfogult vagyok, de számomra sokkal átláthatóbb a gépelt jegyzet, ezért javaslom, ha van kedved, és van hozzá eszközöd is, hogy így jegyzetelj, érdemes megtanulni a tízujjas gépelést, nagyjából két hét alatt elsajátítható, ha gyakorlod, lehet hozzá kapni tankönyvet: ezt , és ez a tudás akár később is jól jöhet, valamint tényleg egyáltalán nem nehéz - na de én tényleg és bevallottan elfogult vagyok:))
- Milyen tankönyvekre lesz szükségem, hol kapom meg ezeket és mennyibe fognak kerülni?
Ez nagyon változó lehet, én csak a saját tapasztalataim alapján tudom azt kijelenteni, hogy az elmúlt három év során még egy fillért nem költöttem tankönyvre. Orvosin, vagy jogon biztos, hogy nem kevés pénzbe kerülnek a könyvek, és más szakokon is előfordul, hogy egy-egy könyvet meg kell venni, vagy legalább is célszerű, mert folyamatosan használni kell őket, de általánosságban a legtöbb helyen egyáltalán nem biztos, hogy könyveket kell venni. Az első héten minden órán meg fogod kapni a kurzus tematikáját, vagy nyomtatva papíron, vagy megmondják, az interneten hol érhető el. Itt le lesz írva, hogy a félév során mit fogsz tanulni, és ez milyen szakirodalmakban olvasható, mik a kötelező és ajánlott irodalmak. Jómagam nem ritkán találkozom azzal, hogy akár 20-30 cím is fel van sorolva, ezek viszont általában nem egy-egy teljes könyvet jelentenek, hanem csak egyes fejezeteket, vagy folyóiratokban megjelent publikációkat. Ezek általában az interneten is elérhetőek, vagy a könyvtárból kikölcsönözhetőek. Olyat is megéltem már, hogy elég volt az órán jegyzetelni, abból tökéletesen fel lehetett készülni a vizsgára. Így nekem pl. az összes költségem csak a fénymásolásra, nyomtatásra és esetlegesen a könyvtári büntetésre korlátozódik, ha valamit elfelejtek időben visszavinni.
- Hogy kezelik a hiányzásokat az egyetemen?
A hiányzások megengedett mértékéről (és még sok minden másról) a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) rendelkezik. Állítólag érdemes egyszer-kétszer elolvasni (bevallom, én még sosem tettem ezt meg). Mostanában sok olyan kérdésbe futottam bele, hogy szabad-e mondjuk egy hétre elutazni, nem lesz-e úgy túl sok a hiányzás. Valószínűleg nem, hiszen ez azt jelenti, hogy az összes órádról hiányzol egy alkalommal. A TVSZ-ben %-ban van megadva, hogy mennyit lehet hiányozni az előadásokról és a gyakorlatokról/szemináriumokról. Hogy ez számban mennyi, az attól függ, hogy hány hetes a félév, hány munkaszüneti nap van, azaz hány darab óra lesz megtartva terv szerint. Általában ez úgy szokott kijönni, hogy az előadásokról 4-et lehet hiányozni, szemináriumokról 2-t (gyakorlatról nem tudom, nálunk olyan nincs, de tudtommal ott is hasonló). Hogy ez a valóságban mennyit jelent, az függ a tanártól is. Előadásokon nem minden tanár tart katalógust, így az sincs rögzítve, hogy mennyit hiányoztál, azaz olyan, mintha nem is hiányoztál volna. Van olyan is, aki csak akkor tart katalógust, ha azt látja, hogy kevesen vannak. Sajnos vannak olyan tanárok is, akik magasról tesznek a TVSZ-re, de hát ez van, nem nagyon lehet velük mit csinálni. Ha azt mondják, hogy náluk előadásról is csak kettőt lehet hiányozni, akkor ez van, észben kell tartani. Volt már olyan kurzusom is (igaz, ez szeminárium volt), ahonnan egyáltalán nem lehetett hiányozni, mert minden órán részt kellett venni ahhoz, hogy teljesíthető legyen a követelmény.
De általában véve azért máshogy működik a hiányzás, mint a középsuliban, többnyire senkit nem érdekel, hogy miért nem vagy bent az órán, csak ne hiányozz többet, mint amennyi megengedett. Nade ez megint egy olyan dolog, hogy minden tanár elmondja az első óráján, hogy nála mennyit szabad hiányozni, ezt érdemes észben tartani, mert elég változó lehet, hogy kinél mi van.
- Honnan fogom tudni, hogy milyen órákat kell felvennem?
Szokott lenni mintatanterv, ebben benne lesz, hogy milyen órákat ajánlott az első szemeszterben felvenned. Ezt a kar, vagy a szakod honlapján (ha van neki külön) találod majd meg, vagy valami hasonló hozzáférhető helyen, de az ETR-ben is meg lehet találni (gondolom a Neptunban is). Figyelj oda a kurzusfelvétel határidejére, és arra is, hogy mikor van a vége, ne felejtesd el lezárni a felvételt, hogy ne törlődjenek a felvett óráid. Ahogy korábban már említettem, amit nem vettél fel, arra hiába jársz be, nem fogsz tudni vizsgázni belőle. Ha valamit nem sikerült felvenned, vagy nem akkorra, amikorra szeretted volna, beszélj az oktatóval, általában ezeket a problémákat meg lehet oldani, sőt, meg is szokták kérdezni, hogy van-e olyan, aki nem tudott feljelentkezni. Erről korábban már írtam
itt.
- Hogy lesznek a vizsgák?
A vizsgák a vizsgaidőszakban vannak, a szorgalmi időszak után. Ez nem azt jelenti, hogy előtte nem lehet számonkérés, mert zh-k is vannak, de ezek nagyon tanárfüggő dolgok. A vizsgáidra az ETR-ben/Neptunon tudsz feljelentkezni, általában több időpont van megadva, így megpróbálhatod úgy összerakni, hogy jusson pár napod a tanulásra minden vizsga előtt - na ez az, ami sokszor nem sikerül.
A vizsgáknak két fő típusa van:
Írásbeli: itt nem szokott lenni létszámkorlátozás, hiszen akárhányan írhattok egyszerre, csak a terem befogadóképessége szabhat gátat a dolognak. Úgy vettem észre, a legtöbben jobban "szeretnek" írásbelizni, itt kevésbé izgulnak, jobban tudják rendezni a gondolataikat. Hátránya az, hogy az eredményre néha elég sokat kell várni, hiszen ha írnak mondjuk százan, azt időbe telik kijavítani.
Szóbeli: itt viszont általában korlátozni kell, hogy egy időpontra hány hallgató jelentkezhet, hogy ne tartson egy egész napig a vizsgáztatás. Szóbeli vizsgán illik csinosabb ruhában megjelenni, fiúknak öltöny, vagy legalább is ing (bocs, nem nagyon értek ehhez, de fiúk, ti biztos tudjátok), lányoknak sötét alsó, fehér felső, ing vagy blúz, esetleg kosztüm. Általában a legtöbben jobban tartanak a szóbelitől, én viszont ha rajtam múlna, inkább szóbeliznék mindenből, mert elég jó a beszélőkém, és a tanár arcrezdüléseiből már tudom, hogy jól futottam-e neki a dolognak, vagy sem, és esetleg még tudok korrigálni.
Ami nagyon nagyon fontos: olyat soha ne csinálj, hogy nem mész el egy vizsgára! Egyrészt, ha már feljelentkeztél rá, és nem jelensz meg, fizetned kell, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy akkor is meg kell próbálni, ha úgy érzed, esélytelen. Mindig történhetnek csodák, ezt nem egyszer megtapasztaltam már. Ha nem sikerül, akkor sem történik semmi, felveszed a következő időpontot, és elmész újra, de legalább megpróbáltad. Ha nem mész el, akkor is egy eséllyel már kevesebb áll rendelkezésedre, szóval nem érdemes úgy hozzáállni, hogy nem megyek be, mert úgysem sikerül.
Most így hirtelenjében nem jut eszembe más fontos dolog a tanulással kapcsolatban, de bármi kérdésre szívesen válaszolok.
