Ha még sosem jártál egyetemre, és nincs olyan ismerősöd sem, aki ezeket a dolgokat részletesen elmagyarázná, bizony sok kifejezés kínainak tűnhet. Nem kell ezektől tartani, hamar meg fogod érteni, hogy mi micsoda, de érthető, ha szeretnél már az elején képbe kerülni.
Kezdjük talán az elején: az egyetem felépítésével. Van ugye maga az egyetem, azon belül a különböző karok, mint például természettudományi kar, bölcsészettudományi kar, jogi kar, stb. A karokon belül pedig tanszékek és szakok vannak. Téged egy adott szakra vettek fel, ennek a szaknak a szűkebb családja a tanszék, tágabb családja pedig a kar. Jelen állás szerint tehát te a szakod 2012-es évfolyamának vagy a tagja, elsőévese. Na, ennyit erről, így nagy vonalakban.
Jöjjenek akkor azok a bizonyos "kínai" kifejezések:
kurzus: ezek az óráid, amiket teljesítened kell. Lehet például előadás, szeminárium, gyakorlat.
kredit: a teljesített kurzusokért kreditet kapsz, ezeket kell gyűjtögetned. Az ETR-ben (vagy Neptunban) meg tudod nézni, egy-egy kurzus hány kreditet ér. Általában az az ideális, ha egy félévre kb. 30 kredited jön össze, mert így jön ki hat félévre a 180. Ha több van, az nem baj, de ha valamivel kevesebb, akkor sincs probléma, mert sokszor megesik, hogy első félévben nem lehet a kötelezőkből összeszedni pont 30-at. Ne aggódj, lesz még olyan féléved, hogy akár jóval több is összegyűlik. Ezen kívül a krediteknek az ösztöndíjnál van még jelentősége, ugyanis az ösztöndíjat a korrigált kreditindex (kki) alapján határozzák meg. Tehát nem hagyományos átlag alapján döntik el, ki kap, és mennyit, az is számít, hogy egy teljesített kurzus hány kreditet ér. Értelemszerűen többet nyom a latba egy 4-5 kredites kurzusra kapott ötös, mint egy két kreditesre, és épp így rosszabb, ha egy sokkreditesre kapsz kettest, mintha egy kétkreditesre.
szemeszter: más szóval félév. Az egyetemen félévekben számolunk, mivel minden félévben van egy szorgalmi időszak és egy vizsgaidőszak, a következő szemeszterben már más kurzusaid lesznek.
szorgalmi időszak: nevével ellentétben inkább ez az időszak szól a közösségi életről, bulizásról, szórakozásról, persze amellett, hogy ilyenkor jársz az óráidra. Általában szeptembertől nagyjából decemberig tart (van, ahol tovább), majd a következő kb. februártól májusig. Ez karonként is eltérhet egymástól, a dátumok nem egységesek.
vizsgaidőszak: a szorgalmi időszak után ebben a néhány hétben kell számot adnod a tudásodról. Vizsgaidőszakban már nincsenek óráid, egyetlen dolgod, hogy tanulj, és vizsgázz. Az őszi szemeszterben általában decemberben (egyes helyeken januárban) kezdődik, és január közepéig, végéig tart (más helyeken februárig). Ha hamar letudod a vizsgáidat, utána elég sok szabadidőre tehetsz szert a következő szorgalmi időszak kezdetéig. A tavaszi szemeszterben május közepe után szokott kezdődni, és júniusban van vége.
index: ez lesz az "ellenőrződ", legalább is olyan téren, hogy ide kerülnek be a jegyeid. De látni nem sokat fogod, beiratkozáskor beírod az adataidat, beragasztod a fényképedet, aztán le is adod, és majd ha végeztél a tanulmányaiddal, akkor kapod vissza. Akkor volt nagyobb jelentősége, amikor még a jegyeket nem elektronikusan rögzítették.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése